Attila
(406-453)

Attila Rómánál

A népvándorlás korának egyik leghatalmasabb uralkodója,. A kelet római császár adót fizetett neki. Egészen Galliáig és Rómáig tört előre seregével. A nép 'Isten ostorá'-nak nevezte. 451-ben Catalaunumnál egy egyesített római-germán sereggel;Aetiusal találta szemben magát, de egy véres ütközet után visszavonult. Rómában I. Leó pápával is találkozott, de belátta hogy Rómát nem tudná megtartani ezért saját elhatározása és a pápa szavai miatt visszavonult. Halála után a hun birodalom felbomlott.


A hunok Rua (Ruga, Rhuas) hadúr vezetésével 432-re egyesültek. 434-ben Rua meghalt, és unokaöccseire, Mundzuk testvére fiaira, Attilára és Bledára (*390 körül - 445) hagyta a hun törzsek irányítását. 440-ben Attila és Bleda további háborúval fenyegeték a bizánci uralkodót egy megszegett szuerződés miatt. 443-ban le is győzték a kelet-római uralkodót. Két évvel később Buda meghalt -egyes feltételezések szerint Attila ölette meg- és Attila került a trónra.
447-ben Attila ismét megtámadta és legyőzta a bizánci császárt, aki így ismét adót kényszerült fizetni. 448-ban követként a történész Priscus járt Attila táborában, tőle maradtak elsősorban források a hun királyról

'Fenséges étkeket szolgáltak fel nekünk és a barbár vendégeknek ezüst tálakon, de Attila nem evett mást, csak sültet, egyszerű, fa tálcáról. Minden másban hasonlóan mértékletes volt; fakupából ivott, míg vendégei arany és ezüst serlegből. Ruházata is egyszerű volt, csupán a tisztaságát igényelte. Sem az oldalán viselt kard, sem szkíta lábbelije, sem lova kantárja nem volt díszített, eltérően más szkítákétól, akik arannyal, ékkővel vagy bármi értékessel ékesítették azokat. A földet gyapjú szőnyegek borították.' - jegyezte fel Priscus.

450-ben Attila bejelentette, hogy támadást kíván indítani a vizigótok toulouse-i királysága ellen. 451-es érkezése Belgicában egy Jordanes által félmilliósra becsült hadsereggel tisztává tette céljait. Április 7-én elfoglalta Metzet; Aetius elindult megállítására frankokból, burgundokból és keltákból toborozva seregét. Egy Avitustól érkező küldöttség és Attila további nyugati előretörése meggyőzte I. Theodoricot, a vizigót királyt, hogy szövetségre lépjen Rómával. Az egyesített seregek Attila előtt érték el Orleanst, ezzel megállítva a hun előretörést. Ebben az évben volt a híres Catalaunum-i csata ami végülis döntetlen eredménnyel végződött. Aetius nem tudta előnyét kihasználni, és a szövetség gyorsan felbomlott. Attila visszavonult, hogy folytassa hadjáratát Itália ellen. De Rómát elérve visszavonult. Egy év múlva Attila meghalt, s fiai között testvérháború robbant ki a hatalomért, ami birodalma széteséséhez vezetett. A hunok maradékai kelet felé húzódtak vissza a korábban leigázott, s most fellázadt népek elől.